A pöfetegfélék nem szokásos kinézetű gombák, nincs kalapjuk, nincs tönkjük, hanem zárt termőtestűek, gömb, zsák, körte stb. formájúak. Igen változatos méretűek és sokféle termőhelyen fordulnak elő. Sok fajuk ehető, néhány fajuk árusítható is. Mérgező nincs, de ehetetlen, rossz szagú, rossz ízű azért akad köztük.

Az óriáspöfeteg /Langermannia gigantea/ termőteste gömb alakú, fehér színű, tömege több kilogramm is lehet. Időnként és helyenként gyakori. A burok lefejtése után teljes egészében fogyasztható. Kitűnő rántott gomba készíthető belőle, de velőszerűen is elkészíthetjük. Szeletelve száríthatjuk is. Szárítmánya értékes, jól felhasználható. Jellegzetessége még e fajnak, hogy jól szállítható és esetleg több napig is tárolható a feldolgozásig.

A bimbós pöfeteg /Lycoperdon perlatum/ apró termetű, fehér színű, letörölhető szemcsézet van rajta. Erdőkben, füves területeken, utak mentén tömeges lehet. A legízletesebb pöfetegféle. Tojásos gombának a legjobb. Ugyancsak kitűnően szárítható.

A pikkelyes pöfeteg /Calvatia uteriformis/ közönséges, viszonylag nagytermetű /gyermekfej nagyságúra nőhet/. Sokan óriáspöfetegnek gondolják. Nagyobb esők utáni tartós szárazság alatt is előjön. Az alsó /meddő/ része kicsit szívósabb, de egyébként - a burok eltávolítása után - a teljes gomba fogyasztható. Sajnos igen gyorsan érik, vizenyős lesz, sárgul, barnul. Tanácsos a meddő rész nélkül gyűjteni, úgy tovább eláll. Ajánlatos a gyűjtés utáni azonnali feldolgozás. Rántott gombának a legjobb, de más gombás étel is készíthető belőle.

Jó ehető gombafaj még ebben a csoportban a feketedő pöfeteg /Bovista nigrescens/, a szürke pöfeteg /Bovista plumbea/, a változékony pöfeteg /Lycoperdon excipuliformis/, de ezekre sajátos gyűjtési és feldolgozási szabályok érvényesek. Nem a legjobb, de sokan gyűjtik és fogyasztják a körtepöfeteget /Lycoperdon pyriforme/ is. További ehető fajok is tartoznak ebbe a körbe.

Jegyezzük meg: a pöfetegfélék addig fogyaszthatók, amíg rugalmasak, nem vizenyősek és a belsejük teljesen fehér!

Vigyázzunk arra is, nehogy áltriflát gyűjtsünk. Arra pedig fokozottan ügyeljünk, hogy a kisebb termetű pöfeteget ne tévesszük össze a még burokban lévő gyilkos galócával! Kettévágva ez utóbbinál már jól látszik a kalap és a termőréteg kezdeménye.

A fentiek sem az azonosításra alkalmas részletes leírásokat, sem az összes felhasználási tudnivalókat nem tartalmazzák!