A galambgombákkal rokon tejelőgombák erdeink gyakori gombái közé tartoznak. A nemzetségbe legalább 100 faj tartozik. Jellegzetességük, hogy termőtestük tejnedvet tartalmaz. A tejnedv mennyisége, jellege, színe, színváltozása, íze igen változatos. Egyébként a termőtestük szerveződése a galambgombákéhoz hasonlít, tehát kalapra és tönkre tagoltak, sem bocskor, sem gallér nincs rajtuk. Színük is változatos.

Közülük kevésről mondható el, hogy egyértelműen jó ehető gombák. Ebbe a csoportba azokat sorolom, amelyek jó ízűek, jó szagúak, jó állagúak, és a szokásos konyhai feldolgozás /sütés, fzés, párolás/ megfelelő minőségű és élvezhetőségű ételt eredményez. Nagyban-egészben azt mondhatjuk, hogy az előző tulajdonságoknak megfelelő fajok fogyaszthatók.

A csípős és keserű fajok nagy része különleges módon elkészítve ugyancsak fogyasztható. A különleges elkészítés lényege az áztatás, előfőzés, erőteljes sütés, de ezeknek a módszereknek a részletezésére itt nincs lehetőség.

Van köztük olyan faj is, amely mérgező, de kis mennyiségben fűszerként felhasználható.

Súlyosabb mérgezést okozó faj kevés van köztük, halálos mérgezést okozó pedig egy sincs.

A vörösödőtejű tejelőgomba /vörösödőtejű rizike/, Lactarius semisanguifluus az erdei és feketefenyők alatt gyakran előfordul, néha tömegesen is megjelenik, főként ősszel. Kalapja kezdetben narancsvörös, okkeres, majd zöldes árnyalatú lesz, világosabb-sötétebb körkörös sávokkal díszítve. Tejnedve narancsvörösből borvörösre vált. Gyümölcsillatú, jóízű, igen értékes. A zöldsávos tejelőgomba /lucfenyvesi rizike/, L. deterrinus hasonlít az előzőre, de tejnedve zöldül, íze kissé fanyar, kesernyés. Sütve élvezhető ízű lesz. A kenyérgomba, L. volemus kalapja élénk rozsdavörös, narancsvörös, vörösbarna, rozsdaszínű, nem sávos, nem foltos. A tejnedve fehér, bőséges, jóízű, a levegőn barnul. Sütve a legjobb. Nyersen is fogyasztható. A borsos tejelőgomba, L. piperatus és a zöldülőtejű keserűgomba, L. pergamenus csípős, keserű ízűek, csak különleges elkészítés után fogyaszthatók. Vannak még igen jó, de ritka, illetve gyakori, de kisebb értékű, inkább csak vegyes ételekhez alkalmas tejelőgombák is.

A tejelőgombákat lehetőleg teljes termőtestükkel gyűjtsük, mert a vágás, sérülés helyén a tejnedv elfolyik és a gomba kiszárad, állaga romlik. Gyorsan dolgozzuk fel őket. A tisztítás, gyors mosás, megfelelő darabolás nagyon fontos.

Elsősorban sültek, rántott gomba készíthető belőlük. Az elkészítése idő rövid, legfeljebb 5-10 perc legyen. A rizikéből kitűnő saláták készíthetők. A kenyérgombából igen ízletes nyers saláta is készíthető. Elsősorban a rizike kitűnően konzerválható is. A tejelőgombák szárításra általában nem alkalmasak, de kivétel van ez alól is, pl. a kenyérgomba, amelynek szárítmánya fűszerezésre, különösen savanyúságokhoz igen alkalmas. A sült és rántott ételek igazán csak frissen fogyasztva jók. Olyan ételek, mint a pörkölt, természetesen tartósíthatók gyorsfagyasztással is.