ÍZLETES VARGÁNYA ÉS ROKONAI

/1987-2001 - Dr. Dravecz Tibor 22. füzet/


A tinórufélék népes rokonsága jól elkülönül a többi kalapos gombától, hiszen termőrétegük csöves. Talajon termő, néhány kivételtől eltekintve erdei fákkal gyökérkapcsolt életmódot folytató gombák. Ezen az oldalon a legértékesebb tinórufélékkel foglalkozunk, míg két további oldalon további nemzetségek sok fajáról teszünk említést.

Az ízletes vargánya /Boletus edulis/ legismertebb, nagyra értékelt és a piacokon igen drágán kapható csemegegomba. Mindenféle erdőben az ország bármely részén előfordul, de csak időnként és helyenként tömeges. Leggyakoribb termőhelyei a tölgyesek, gyertyánosok, szelídgesztenyések. A gyorsan melegedő erdőszéleken, ligetes részeken, déli oldalakon fordul elő júniustól késő őszig. A kalapbőre sima, a kalap színe világos szürkésbarnától a gesztenyebarnáig változik. A csöves termőréteg a kalap húsához képest vékony, fehéres, majd sárga, végül zöld lesz. Húsa hófehér, nem változik, rugalmas. A tönk hasasan duzzadt, hálózatosan recés, piros szín nem fordul elő rajta. Jó szagú, és jó ízű. Nyersen is fogyasztható. Gyorsan kukacosodik. Mindenféle gombaétel készítésére alkalmas. Kitűnően szárad. Szárítmánya és az abból készített gombapor nagy fűszerező-képességű, jól felhasználható.

Ebbe a rokoni körbe tartozik az előzőhöz sokban hasonló bronzos vargánya /B. aereus/, a vörösbarna vargánya /B. pinophilus, = B. pinicola/, a nyári vargánya /B. aestivalis, = B. reticulatus/, az okkerszínű vargánya /B. impolitus/, a királyvargánya /királytinóru/ /B. regius/, amelyek mind kitűnő étkezési gombák.

Az említett tinóruak gyűjtése egyszerű. Arra kell ügyelni, hogy az elöregedő, kukacos példányokat ne szedjük össze. A tönk földes bázisát a helyszínen vágjuk le. Kosárba szedjük, szellős helyen tároljuk, mert könnyen befülled. Gyorsan dolgozzuk fel őket.

Igen kitűnőek rántva, tojásos gombának, levesnek, pörköltnek, tölteléknek, salátának, rizses gombának.
Szárításon kívül savanyításra, sűrítmények készítésére is kiválóan alkalmasak.

Ebbe a rokoni körbe tartoznak még ritka, védendő, kímélendő vagy csak különleges elkészítés, illetve meghatározott körülmények között fogyasztható gombák is. Így a változékony tinóru /B. luridus/, a céklatinóru /B. erythropus/, a bíbortinóru /B. rhodoxanthus/, a vörös tinóru /B. queletii/ csak alaposan megfőzve, megsütve fogyaszthatók, illetve egyes szerzők szerint a változékony tinóru alkoholfogyasztás mellett mérgezést okozhat.

Néhány idetartozó faj, vagy más nemzetségbe tartozó, de ezekhez hasonló faj mérgező. A keserénys tinóru /B. radicans/ tönkje gyökerező, húsa gyengén kékül, igen keserű, a farkastinóru /B. calopus, = B. pachypus/, a sátántinóru /B. satanas/, az epeízű tinóru /Tylopilus felleus/ mérgezőek, ehetetlenek. Azok a tinóruak "gyanúsak" amelyek keserűek, illetve a vöröses szín, a húsban pedig kékes elszíneződés mutatkozik. Az ilyeneket ne szedjük, illetve végezzük el a pontos meghatározást, a szükséghez képest kérjük szakértő segítségét. Ne elégedjünk meg a gombaképek segítségével történt azonosítással!